Valentin, a szeretett vértanú
Számos történet kering a Valentin nap eredetéről.
Ha egy picit utánanézünk, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már két-három történetet is elolvastunk, de hogy melyik a leghitelesebb, azt nehéz lenne kideríteni.
Nálunk Magyarországon a leginkább elterjedtebb formája a Valentin napi köszöntésnek a virágátadás, de természetesen népszokásaink nekünk is vannak, sőt tájjellegű népszokásaink is.
Így például a mohácsi sokácok e napon böjtölnek, csak egyszer esznek, vagy zsír nélkül főznek, gyónnak és imádkoznak a templomban.
Balatongyörökön megmetszik a szőlő négy sarkát, hogy távol tartsák a tolvajokat és a madarakat.
Nálunk BÁLINT?
A szerelmesek napját igazából 1990-től, a rendszerváltástól tartjuk számon, mint nyugatról beáramlott ünnepet, pedig a hitvilágunkban már jóval ez előtt is megtalálható volt, bár ekkor még inkább keresztény jellege volt a domináló.
Elsősorban az itáliai Valentin vértanú legendájához kapcsolódik, de tudomásunk van egy másik Bálint történetről is. Ez egy németországi püspököt jelenít meg, kinek segítségében elsősorban a nyavalyatörősök és a lelki betegek bizakodtak.
Később e két legenda összefonódott.
Gyakorlatilag nálunk maga az ünnep Valentin és Bálint néven egyaránt megjelenik.
Hol így használják, hol úgy, de a lényege ettől még nem változik.
Akár Valentin napot akár Bálint napot mondunk, most már mindegyik a szeretet és a szerelem ünnepét takarja. (Consultation magazin, 2002/2)
Azzal tesszük emlékezetessé ezt a napot, hogy ezen a héten, február 9-től február 14-ig minden termékünk alapáron kapható, vagyis akár a legdrágább termékre is vonatkozik ez a kedvezmény.